2008. február 15.

Bumeráng (visszatér)

Mint a gyilkos
mikor előre megfontolt szándékkal öl,
úgy mártottad belém szavaid
kéjjel, egyre mélyebbre merítve,
hogy érezzem mit jelent a szó,
melyet felzokogtál
vajúdó panasz-szavamra,
mert éreznem kell,
hogy a gyalázat torkából
kilökve, hogyan lendül
az ember ökle
mikor tépett-véresen zuhan,
– mert hittél vakon-boldogan –
kívánva a megváltó halált.
Éreznünk kell,
hogy minden tagadás
melyet tett követ,
nem messzire dobott kő,
amely ha eltalál megüt.
Bumeráng az
a szívünkben,
élesre kovácsolt
kétélű gyilkos tőr,
amely ha téged,
úgy engem is
– bárkit –
megöl.

2008. február 14.

Bumeráng

Mint a gyilkos
mikor előre megfontolt szándékkal öl,
úgy mártottam beléd szavaim
kéjjel, egyre mélyebbre merítve,
mert érezned kell
hogy mit jelent a szó,
melyet felzokogtam
vajúdó panasz-szavadra,
mert érezned kell
hogy a gyalázat torkából
kilökve, hogyan lendül
az ember ökle
mikor tépett-véresen zuhan,
- boldogan -
kívánva a halált.
Érezned kell,
hogy minden tagadás
melyet tett követ
nem messzire dobott köved
amely ha eltalál megüt.
Bumeráng az 
kő-szívemben, 
élesre kovácsolt
kétélű gyilkos tőr,
mely téged is
engem is
megöl.


2008. január 4.

Még kell a játék…

                  (még nem elég…) 
Még nem elég a 
szívnek megszakadni,
kell még könny és
kell a csalfa szó,
még nem elég a játék, 
még kell, hogy ölelj,
s hevesebben lökj el, 
mikor más örömmel
díszíted napjaid. 
Még kell a testem 
kell a lelkem is,
még kell hogy érezd
szívem ritmusát,
s mámorító pillanatban 
elfelejtsd a mát.
Még kell a játék…
még kellenek
gyilkos csaták…
még játszol tovább…

- Ne szaladj!
Megsimogatlak…
Játékosan kaplak el
Arcom fúrom 
Hasadnak selymébe
Nyelvem huncutul
Köldököd kelyhébe
Karomba kaplak
Megharaplak
Uralkodj rajtam
Így akarlak!
Szoríts magadhoz marj belém
Forró tested ha érzem én
Megszűnik minden gondolat
Felejtem maró kínomat
Még!
Még nem elég!
Most még a vad hímed vagyok 
Kényeztetem minden hajlatod,
Apró csókokkal haladok
Lángoló tested akarom,
S ha karcsú lábad rám fonod
Öledbe fúródva meghalok.
Még,
lihegj, nyüszíts,
nyíló virágod akarom,
Ne félj… a lelked meghagyom! -

Még kell a játék
még kellenek 
gyilkos csaták, 
s ha meguntál,
hát dobj sarokba, 
mint egy rongybabát.