Valahol katonát temetnek,
valahol felzendül egy kürt,
sötétlenek elveszett világok
nincs szó, mely kitölti az űrt,
- tücskök szövik a csöndet szenvedélyes-szépre
vidám zenéjük viszi a lágy alkonyi szél -
a hómezőn nem nyílnak virágok,
felejts végre mindent, élni is bűn.
Valahol egy érzést temetnek,
valahol felzendül egy kürt…
