Ölellek.
Őrült szenvedéllyel
véresre harapom csókra nyújtott szád,
mintha mindig tudtam volna,
holnap már semmi sem bánt.
Mámortól megittasulva szívom magamba
ezer meséd,
virágnyitó illatos tavaszok
vérpezsdítő énekét.
Szorosan ölellek,
mintha nem tudna elengedni
összefont karom,
öledbe hajt a tomboló vágy,
gyönyör ringat,
megcsillan szemünkben a fény,
mint hullámzó tengeren
lenyugvó napsugár.
Lágy érintésed megpihen szívemen,
lélekmarcangoló bennem a végtelen -
lesz-e majd folytatás,
ha ma véget ér a dal,
s az "álmodás".
Peter Gabriel - Don't Give Up (ft. Kate Bush)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése