mikor szakít felleget,
hasítja éjszakám magányát
és a rideg csendben
visszaidézi a dermedt perceket…
Nem hívlak már,
egyszer mindennek vége van
- halálos volt minden pillanat
amikor vártalak -
ég veled, álmom ne háborítsd,
felejts el minden átkozott szavam,
égő, esztelen éjszakák
buja szerelem nyomát,
száműzött nappalok
koldus nyomorát.
Te menj tovább, légy erős,
félni ne legyen időd,
hagyd veszni
aki a sorból már kidőlt.
