Ha szívedben egy gyötrő érzés lüktet,
s a lelked benne sóhajtva elmerül,
én fájdítok ott belül.
Ha menekül tőled minden gondolat,
s nézel utánuk tompán, mereven,
azokat én kergetem.
Ha vágyad, mint egy fáklya ég,
s elcsitulva ringat éjeken,
a véred én égetem.
Ha szemed tükrén bánat ködlik át,
s mélyében egy igazgyöngy ragyog,
az a könnycsepp én vagyok.
…
Ha szívemben egy sajgó érzés lüktet,
s a lelkem benne sikoltva elmerül,
te fájdítasz ott belül.
Ha menekül tőlem minden gondolat,
s nézek utánuk tompán, mereven,
azokat te kergeted.
Ha vágyam mint egy szál virág,
kelyhébe zártan ringat éjeken,
a vérem te égeted.
Ha szemeimen egy bánat suhan át,
s arcomon gördülő könny ragyog,
az a gyöngyszem is… ÉN vagyok.
