2005. augusztus 26.
Álomtalanul
Itt voltál velem bebugyolálva.
Kibontani voltalak csak gyáva,
Fényed szórni szét az éjszakába.
Semmikor nem ölel vágyó karom,
Nem érted meg e balga bánatom,
Lelkemben csillag gyúl, s fájón kihuny…
Mindig így vagyok álomtalanul.
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal