szürke árny nehezedik rád,
szemed távolba réved,
nem gyúl már benne fénysugár.
Remegő kezed az öledbe rejted,
az utolsó ima hagyja el ajkadat,
Isten megtagadott régen,
nem kell, hogy hallja hangodat.
Bánattal festett szemedből
forró könny csordul arcodon
s egy réveteg mosoly mély barázdát
hagy, míg elmerengsz a múltadon.
Agyad fáradt tekervényein átsuhan
egy tánc, a zene, a "görög"
- a vaku villan - a pillanat örök.
szemed távolba réved,
nem gyúl már benne fénysugár.
Remegő kezed az öledbe rejted,
az utolsó ima hagyja el ajkadat,
Isten megtagadott régen,
nem kell, hogy hallja hangodat.
Bánattal festett szemedből
forró könny csordul arcodon
s egy réveteg mosoly mély barázdát
hagy, míg elmerengsz a múltadon.
Agyad fáradt tekervényein átsuhan
egy tánc, a zene, a "görög"
- a vaku villan - a pillanat örök.
2 megjegyzés:
Fullextrán hozzászólások:
Hozzászóló: Anna1955
(Ideje: 12-14-2018 @ 05:52 pm)
Comment: Kedves Márta! Örömmel látlak itt, mert régen jártál felénk. A múló idő szomorú hangulatát nagyon jól érzékelteti a versed, és a megőrzött pillanat a végén megkoronázza a sorokat. Gratulálok. :))
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 12-15-2018 @ 05:26 pm)
Comment: Kedves Anna! Köszönöm. Jólesett, hogy még emlékszel rám :) valóban régen publikáltam - gyorsan múlik az idő -, de azért néha olvasgattam tőletek. Jövök majd sűrűbben kicsit, mint az elmúlt tizenöt évben :)) csak szoknom kell újra a formázást, mert most azzal kezdtem a ténykedésem, hogy több utóbbi beküldésem töröltem...
Hozzászóló: Julianna
(Ideje: 12-15-2018 @ 03:04 pm)
Comment: Minden verssorod egy rettenetes mély lehangoltságot, bánatot tükröz. De ezt a rossz állapotot egy pillanatnyi szép emlék elsöpri. Nagyon hatásos vers, tetszik. Edit.
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 12-15-2018 @ 05:36 pm)
Comment: Kedves Edit! Jól látod, valóban nagyon lehangolt voltam, a versem nem is adja vissza ezt teljesen. Azért mindig lehet a bánattal átszőtt órákban is olyan pillanat, emlék, ami egy kis halvány mosolyt csal az ember arcára. Köszönöm, hogy olvastál. Márta
Hozzászóló: Kankalin
(Ideje: 12-15-2018 @ 06:11 pm)
Comment: Szia Vox! :) Nem tudtam elfojtani ezt a halvány félmosolyt, amikor megláttam a neved a Főoldalon, pedig versed tartalma egyáltalán nem mosolyogtató. Az mindenképpen jó, ha valaki képes kiírni magából a nyomasztó érzéseket, gondolatokat, hiszen erre való a toll, és tinta is akad elég, a papírról nem is beszélve. Átérzem soraidat. Azt hiszem, talán mondhatom azt, hogy mélyebben, mint egy átlagos olvasó. Örülök, hogy visszatértél ide. Nyugalmas otthona ez a hely minden irodalomkedvelőnek, és mindentől függetlenül. A legszebbeket kívánom neked, és a hangodhoz méltó elismerést. :) Remélem, nemsokára olvashatom a következő versedet is. Szívesen megosztom veled a szerkesztéssel kapcsolatos szerény tapasztalataimat, amit a saját káromon tanultam meg, apránként. :) Szeretettel: Kankalin
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 12-16-2018 @ 01:27 am)
Comment: Szia Kankalin! A Napnál is világosabban :) látom, érzem, hogy jó helyen vagyok. Örömmel töltött el a mosolyod és jókívánságod. Én másról nem is tudok írni, csak nyomasztó érzésekről. A bánat valamiért mindig hű útitársam maradt, a boldogságos perceimben is képes volt megjelenni... de valóban jó, ha az ember kiírja magából azt ami fáj. Nem sok ember rendelkezik olyan magas érzelmi intelligenciával, hogy olvasni - érezni - tudjon a sorok között is. Köszönöm, hogy átérezted. Köszönöm a felajánlásod is - a szerkesztést illetően -, de valahogyan csak megszokom majd, hogy a sorok végén berregni kell :) mert nincs a programba beépítve. Régen is így volt, csak már elfelejtettem. Öregszem. :) Vox
Hozzászóló: a_leb
(Ideje: 12-15-2018 @ 07:10 pm)
Comment: Tetszett, ahogy a pillanatkép alá építettél, szépen, kifejezően. Örömmel olvastam. aLéb
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 12-16-2018 @ 01:29 am)
Comment: Kedves aLéb! Köszönöm megtisztelő figyelmed. Vox
Hozzászóló: blue
(Ideje: 12-21-2018 @ 08:45 pm)
Comment: Márti, nagyon szép a versed, igazán megható sorok. ölelésem: gaby :)
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 01-02-2019 @ 04:55 pm)
Comment: Kedves Gaby! Nagyon köszönöm. Kedves tőled, hogy benéztél hozzám. :)
Hozzászóló: winner
(Ideje: 01-05-2019 @ 07:06 pm)
Comment: Kedves Márta! Meglepődve és örömmel fedeztem fel a versedet a portálon. Ugyanakkor kissé déja vú érzésem van, azáltal, hogy nem olyan régen én jártam felétek hasonló indíttatással. Versedre rátérve, azt érzem, hogy leültél is kiírtad a benned lévő bánatot, hogy ez megnyugtasson. Elgondolkoztató mélyreható sorok. Többször is el kell olvasni, mert mindig ad valami új impulzust. Szeretettel: Laci
Hozzászóló: Vox_humana
(Ideje: 01-10-2019 @ 07:18 pm)
Comment: Kedves Laci! Nagyon örülök, hogy benéztél hozzám. Mindig értékeltem a véleményed, most sincs ez másként. Én már csak így maradok :) mindig a pillanatnyi "bú" késztet leírni az érzést, a pillanatot. Ez is egy ilyen pillanat volt. Jól látod. Köszönöm. Vox/Márta
Megjegyzés küldése