egy tangót, mikor a Hold megtelik
s csillámló ezüstös ragyogásban
csillagok lesik a lépteink?
Mondd, futsz-e velem a hegyre fel,
langy' esőben nyár végi hajnalon,
érezni, érinteni végtelent,
s távolabb látni a káoszon?
Mondd, tudsz-e sírni ha nagyon fáj
s a madarakkal dalolni szívből,
lelked simogatja-e messzi' táj,
van még benned a régi tűzből?
Mondd, vadászol-e nyúlra, őzre,
amikor már kínzóan éhezel,
vagy szíved belső csatáin győzve
ódon páncél mögé rejtezel?
Mondd, látsz-e szememben fényeket
majd az igazság mérföldkövén túl,
elmédbe mit vés majd az értelem
amikor árnyékom megfakul?
Mondd, fogsz-e türelmest játszani
fél éjszakán át várni egy 'igent',
bolondosan, biztatón suttogni,
hogy kell még egy cseppnyi őrület.
2018.02.22. pirkadat
