szárnyalás
vér-pipacsos mezőn
már elmúlt a május
kérésznyi szárnyalás
perzselő láng a nyár
elpazarolt évek
szárazág-iszonya
az aranyló ősz
hosszan nem időz
csillagok
csillagszemed rejtett gyémántot keres
repülő éjeken felvillanó fényt
a hulló csillagok szeretet-darabok
lélek-szövetbe szőtt apró angyalok
könnyek
lelked fény-barlangjában
egy halk hang még hívogat
karod tárod - ölelésnyi mozzanat -
elbocsátott képzelet-madarad
gyöngyökké vált könnyei
örvénylő mélybe hullanak
angyalszárny
sejtjeidben míg forróság pezseg
elfogyó nyár felhősödő eged
a csúcson fenn már tüdőd zihál
száraz avarra eső szitál
csontváz léted bevonja dér
rideg önkínzó csend a tél
lassú pelyhekben hull a hó
angyalszárnyra lágy takaró
