Oltáron a pokol tüzét bírni,
Mégis mikor jössz én menekülök,
Már csak magamba zártan vagy örök.
Amin jártál, voltak az álmaim,
Nem értetted meg csacska vágyaim.
A bűnöm, hogy semmiségben hittem,
Éltem, haltam egy szempár tüzében.
Most szétnézek bennem és látom,
Harcot vív a bús Most, s a rút Soha.
Szerelmem egy éjbe veszett álom,
Halni tanul, mert élni ostoba.
