Egyedül vagyok…
Félelmetes hangok
vitáznak szüntelen.
Hamleti magány…
Az átélt fájdalmat
te nem érezheted.
– Börtön a lét…
Míg lelked testbe zárva él,
nincs szó mely hív, mely kér.
– Elválni halál…
Szavam nincs többé,
füled ne nyissad már.
– Önvádam szól…
Én tettem ezt velem,
szerettem szertelen.
– Szívem dobban…
Tudatom hasadva roppan,
lelkem hideg és fél.
– Szeretni jó…
A halál árnyéka rebben,
szeretni nem lehet szebben.
