Azt álmodtam poétád voltam,
S voltál te játékos múzsám
Cuppanós csókot hagytál rajtam
S én vadul az ajkadba martam.
Azt álmodtam reszkető csend őriz,
S én őrizem minden titkodat,
Napfénybe, éjbe hinted a búdat,
S elveszíted velem minden kínodat.
Azt álmodtam ébren vagyunk
S örömünk nem ezernyi jajszó
Játszva éljük az élet álmát
S együtt nevetjük a halál száz arcát.
Azt álmodtam a múló idő
Egy fényből készült drágakő,
Meggyógyít minden szenvedőt
S nem kéz osztja a levegőt.
Azt álmodtam feljön a Hold
S lesz még majd Nap is az égen
Csillagokat csodálunk a parton…
S nem lesz akadály ami visszatartson.
