csillagfényben téridő görbület
megváltozott időszámítás
kvantum és önámítás
hat rám a gyorsító erő
égek
míg titokban fájsz és forrón érzel
érte
csendesen fájok magamnak
érted
a víz felett
párán át látom -
Istenem, miért nem bánom -
túl a parton
őrült mámorba zuhanva
téped a ruhám
hasad a kelme
az elme
egy igazért kiált
túl a parton
nincs pardon
mea culpa
könnyű és illanó
mint a pókhálófonál
visszatérek
a víz felett
papírmadarak szállnak
szárnyszegetten
vágyak üres szavakkal hálnak
elveszetten
hazugság ketrecbe zártan
szomjas-éhesen
nézek az üres távolba
sebzett-véresen
a parton csúszós fekete kövek
csillagfényben téridő görbület
megváltozott időszámítás
telihold, csillagok és önámítás
Nietzsche szerint, amit az ember másoknak hazudik,
elenyésző semmiség amellett, amit önmagának.
