Jaj, ne!

vészjósló látomás 
a végtelen 
egyenes 
nem végállomás
álmodom 
semmibe hulltan
veled vagyok 
magamban
a fájdalom friss 
mélyről fakadt
tiszta forrásból 
tör elő akarat
a gyengülő erő 
alul marad
egy elvetélt 
érzés szülte kérdés
bennem mi végre 
élsz még
?