rongyos lelkembe pólyáltalak,
mert dideregtél, fáztál, féltél,
lángoló szívvel tápláltalak.
Szemedben csillagok ragyogtak,
virágszirom volt a nyoszolyád,
örömben, fényben fürdettelek,
szép színes gyöngyöket szórva rád.
Te nőttél, gyorsan gyarapodtál,
fagyos kis szíved kiengedett,
szétmálló takaród lerúgtad,
felejtetted az éhségedet.
Menj, keresd a jót, a szépeket,
oltalmazzanak kedves szavak,
tanulj játszani, szeress bátran,
ne veszítsd el soha önmagad.
