2004. február 1.

Dó-Ré-Mi-Fá(j)

Olyan mindegy a téli fényben
az élete vagy az életem...

Az ő nevéhez küldöm egyre 
ezer kis tavasz-énekem,
karom kitárom messze-messze, 
s nem kérdem:
Írsz-e még nekem?

Az ő szívéhez írom egyre
vágytól izzó bús dalom,
karom kitárom messze-messze, 
s nem kérdem:
Szíved hol hagyod?